Mai bejegyzésünk a napvédelemmel foglalkozik. Azt hiszem ez mindannyiunkat érdekelhet.
Sajnos a napfénytől való védekezéssel kapcsolatos ismereteink még mindig elégtelenek. Mi az az SPF? Tényleg ártalmas az UV-sugárzás? Csak nyáron van szükség napvédő krémekre? Igaz-e, hogy naptej viselése közben nem lehet lebarnulni? Ez csak néhány kérdés a napvédelemmel kapcsolatban, amivel az interneten találkozhatunk. Rengeteg cikkben ugyanannyi kételyt, mint mítoszt ismételgetnek. Igyekszem ezeket tisztázni!
NAPVÉDELEM – TÉNYEK ÉS MÍTOSZOK
Káros-e a napsugárzás az egészségünkre?
A leggyakoribb kétség az, hogy a napsugárzás valóban veszélyes-e az egészségünkre. Egyrészt azt halljuk, hogy általa a szervezetünk D3-vitamint termelhet. Másrészt a gyakori napozástól óvnak bennünket és a bőrrák veszélyével riogatnak. Mi az igazság?
- A NAPOZÁS ELŐNYEI
Kétségtelen, hogy a napfénynek rengeteg előnye van. Az UVB-sugárzás serkenti a kalcium és a foszfor felszívódásához nélkülözhetetlen D3-vitamin szintézisét. Emellett egyesek szerint a napozás másik jó oldala a napozás.
- A NAPOZÁS HÁTRÁNYAI
Az igazság az, hogy a sugárzás több kárt okoz, mint hasznot. A barnulás egyszerűen a szervezet védekező reakciója a túlzott UV-sugarakra, mert csak a melanin – a természetes pigment – képes megállítani őket. A napfény hatására gyorsabban öregszünk is, ráadásul a bőrünk gyakran napkárosodott és irritált. Az UV-sugárzás rákkeltő.
Védekeznünk kell a napfénytől?
Az imént elmondottakból egy nyilvánvaló következtetés, hogy a napvédelem rendkívül fontos. Hogy miért?
- Megvédi a bőrt az irritációtól.
- Csökkenti a bőrsejtek károsodását.
- Csökkenti a rák kockázatát.
- Késlelteti a bőr öregedési folyamatát.
Csak nyáron naptejet használni nagy hiba. Az UV-sugárzás télen valamivel kisebb intenzitású, de még így is okozhat károsodást. Ezt a legkönnyebben úgy veheted észre, ha megnézed az arcodat, miután egész nap a sípályán töltötted – a piros és irritált bőr a havon visszaverődő napsugarak hatása.
Mi a legjobb fényvédelem?
Az UV-szűrős krémek jelentik a legegyszerűbb formáját a napvédelemnek. Fizikai és kémiai szűrők közül választhatsz. Mi a különbség? A fizikai fényvédők védőréteget képeznek a bőrön és blokkolják a napsugarakat, míg a kémiai fényvédők szivacsként szívják fel azokat. Egyébként hadd cáfoljak meg egy másik mítoszt: a kémiai fényvédő nem ártalmas az egészségre.
Az viszont igaz, hogy a természetes növényi olajok természetes fényvédők. Mégis, a védőhatásuk nem erős és az SPF-jük elég alacsony (4-10). Ha már az SPF-nél tartunk, itt egy kulcskérdés:
Milyen SPF van a kozmetikai termékekben?
A titokzatos hangzású SPF (hadd idézzem) “a leégést okozó UV-sugaraknak a bőrre jutó hányadát méri”. Egyszerűen fogalmazva, ez az a védelmi szint, amelyet egy adott szűrő nyújt – minél magasabb az SPF, annál jobb a védelem.
Végül, de nem utolsósorban, oszlassuk el az SPF-fel kapcsolatos két legnépszerűbb mítoszt, mert általában nagyon keveset tudunk a témáról.
1. MÍTOSZ. MAGAS SPF-T VISELVE NEM FOGSZ LEBARNULNI.
Gyakran gondoljuk, hogy nem barnulhatunk le szépen, ha naptejet viselünk. Azt hisszük, hogy minél magasabb az SPF, annál kisebb az esélye annak, hogy lebarnulunk. Ez nem igaz! A naptej nem akadályozza a leégést. Szépen le lehet barnulni, ha magas SPF fényvédő krémet viselünk, de a védelemnek ez a formája azt jelenti, hogy a barna árnyalatra kicsit tovább kell várnunk.
2. MÍTOSZ: KÉT RÉTEG NAPTEJ FELVITELE DUPLA VÉDELMET JELENT.
Hallottam már, hogy a nagyobb mennyiségű naptej a bőrön erősebb védelmet jelent. Ez sem igaz! Az SPF értéke állandó és nem változik, ha több terméket viszel fel. Ha vastagabb réteg fényvédő krémet viszel fel, akkor lehet, hogy kissé fokozódik a védelem, de az biztos, hogy sokkal jobban nem fogsz védve lenni.
Szeretnél még valamit tudni a napvédelemről? Tudasd velem és készítek egy újabb napfényes posztot 🙂
